Az Apple 2013-tól mostanáig a forgalomban lévő részvényeinek több mint a 40 százalékát vásárolta vissza 500 milliárd dollárt is meghaladó értékben. A visszavásárlások döntő többsége 2013 és 2019 között valósult meg a mai részvényárfolyam tizede és negyede közötti árfolyamon. Ezáltal döbbenetes részvényesi értékteremtés zajlott le, ami valahol egy 2013 október eleji manhattani vacsora következménye is.

Visszatekintve a több évtizede tartó technológiai kibontakozásra, a nyolcvanas évek óta tartó folyamat egyik legfontosabb eseménye az iPhone megjelenése volt a 2007-es évben. A 16 évvel ezelőtti újdonság teljesen új pályára állította a terméket piacra dobó Apple-t, mint tőzsdei vállalatot. Ez jól látható a cég szabad cash flow-jának a 2009 és 2022 közötti:

A szabad cash flow 2009 és 2012 közötti hirtelen megugrása 2012 elejére egy különleges probléma kialakulásához vezetett az Apple életében. A cég készpénzállománya ugyanis a 2012-es első negyedév végére 98 milliárd dollárra ugrott fel a 2007-es második negyedév végének (ez volt az első iPhone piacra dobásának a pillanata) 15 milliárd dolláros értékéről. Ez a „probléma” aztán érdekes vitákat indított el arról, hogy miképpen kellene ezt a hihetetlen mennyiségű pénzt visszajuttatni a részvényeseknek.

Az első döntést erről a vállalat 2012 március 19-én hozta meg, amikor bejelentette, hogy osztalékfizetésbe kezd 2012. július 1-től. Illetve egy ma már megmosolyogtatónak tűnő 10 milliárd dolláros összegű sajátrészvény-visszavásárlást is bejelentett a 2012. szeptember 30-tól kezdődő hároméves ciklusra. Az osztalékfizetés megkezdése és az addigra nagyjából egy negyedévi szabad cash flow három évnyi visszavásárlási keretként történő meghatározása szinte semmit sem „csillapított” a vállalat készpénzállományának a növekedésén, ami a 2013-as első negyedév végére 12 hónapnyi 39 milliárd dolláros növekménnyel 137 milliárd dollárra ugrott fel.

Éppen ekkoriban egy nagyon komoly árfolyamesést szenvedett el az Apple, ami jól látható a 2011. január 1. és 2014. június 30. közötti heti gyertyás grafikonon:

A kék nyíllal jelölt 2012 szeptemberi csúcs és 2013 áprilisi mélypont között 45 százalékot esett az Apple árfolyama. Az esés oka az értékesítési nehézségektől félő befektetői percepció volt. A 2013 áprilisi mélyponton így aztán az a nagyon érdekes helyzet állt elő, hogy az Apple piaci kapitalizációja a hét hónappal korábbi 570 milliárd dollárról 320 milliárd dollárra esett le. Úgy, hogy közben 137 milliárd dollárra rúgott a cég készpénzállománya, ami a piaci kapitalizáció 43 százalékának felelt meg.

Ennek az évnek a második felében jelent meg a cég életében Carl Icahn azzal az ötlettel, hogy a cégnek kvázi minden pénzét a létező leggyorsabban sajátrészvény visszavásárlásra kellene költenie. Icahn ekkoriban már aratott egy óriási győzelmet a tőkepiacon azzal, hogy a Netflix 10 százalékát megvásárolva egy évvel korábban éppen hatalmas pénzkeresésben volt.

Carl Icahn 2013. augusztus 13-án twittelte ki, hogy komoly (nagyjából kétmilliárd dolláros értékű) pozíciót épített ki Apple részvényekben. Döbbenetesen alulértékeltnek, féláron forgónak találta ekkoriban az iPhone gyártójának részvényeit. Nem elégedett meg azonban Icahn pusztán azzal, hogy részvényeket vásárolt, hanem aktivista befektetőként elérte azt, hogy 2013. október 1-én Tim Cook vele vacsorázott három és fél óra hosszan Icahn manhattani apartmanjában.

Egy szívélyes vacsorám volt Timmel tegnap este. Mi keményen nyomtuk neki a 150 milliárd dolláros visszavásárlási felvetésünket. Úgy döntöttünk, hogy folytatjuk a dialógust nagyjából három héten belül.

Ez volt Icahn Twitter üzenete, amivel tudatta a befektetői nagyközönséggel azt, hogy miben ügyködik éppen Tim Cooknál. Egy év múlva még keményebben folytatta „munkásságát” Icahn, amikor egy 2014. október 9-i nyílt levélben arra próbálta meg rávenni az Apple vezetését, hogy egyetlen tender keretében vásároljon vissza 150 milliárd dollárnyi sajátrészvényt. Ekkor 552 milliárd dollárt ért éppen a vállalat.

Tegyünk egy kis kitérőt, mert a mai eszünkkel végképp hihetetlennek tűnik, hogy a nyílt levél időpontjában milyen értékeltségen forgott az Apple. Icahnék számítása szerint a vállalat részvényei 2014 októberében 8-as 2015-ös előretekintő P/E hányados mellett forogtak, szemben az S&P 500 index 15-ös P/E-jével. Kilenc évvel később, amikor éppen 30-as P/E mellett veszi körül szűnni nem akaró imádat az Apple részvényeit, tényleg nehezen összerakható az, hogy mennyire kiábrándult volt a 2014-es 8-as előretekintő P/E mellett a befektetői társadalom. Nemhiába titulálta ötletét a „no brainer” jelzővel Carl Icahn. És nagyon igaza volt ebben.

Tim Cook és az Apple vezetése természetesen nem volt annyira vagány és vakmerő, hogy megvalósítsa az egyszeri tender ötletét. De valahol az egy évvel korábban, 2013 őszén megejtett vacsorától kezdve deklarálhatjuk azt, hogy az Apple az addigi tutyi-mutyi (ha lehet ezt a szót használni) sajátrészvény-visszavásárlási programját agresszívan felgyorsította. A következő ábrán az Apple részvényeinek a darabszámát láthatjuk (a 2014-es és 2020-as részvényfelaprózás hatásait a mai mennyiségre kiigazítva) az adott év végén:

Így csökkent a 2012 végi 26,5 milliárd darabnyi részvény 15,8 milliárd darabra tíz és fél év alatt. Az időszak alatt évente 3,5-7,5 százalékát vette vissza papírjainak az Apple, amivel a teljes ábrán bemutatott időszak alatt 40,5 százalékkal csökkent a részvényállomány. Jól látható, hogy darabszámra nézve a visszavásárlás effektív része 2019 végéig lezajlott, eddig 8,7 milliárd darab részvény került visszavásárlásra, azóta csak 2 milliárd darab. Ennek a különleges jelentősége akkor jön elő, ha megnézzük az átlagos részvényárfolyamot 2013 és 2023 között az adott évre:

Az árfolyam (és ezt a visszavásárlások miatt tompítottan lereagáló piaci kapitalizáció) extra növekedésére 2020 és 2023 között került sor. Így rengeteg olcsó részvényt tudott visszavenni 2013 és 2019 között az Apple. Ezzel pedig, tekintettel a jelenleg is az élete csúcsa közelében lévő árfolyamra, döbbenetes részvényesi értéket adott a papírokat birtokló erőskezű részvényesek számára azáltal, hogy folyamatosan kivásárolta a vállalatból a „gyengekezű” részvényeseket.

Ideje megbecsülnünk azt, hogy mekkora is volt 2013 és napjaink között ez a részvényesi értékteremtés a sajátrészvény visszavásárlás által. Ennél a becslésnél egyszerű számítást alkalmazok, valahol követve Ray Dalio „légy pontatlan” elvét arra vonatkozóan, hogy a pár százaléknyi különbségért a teljes pontosság és a kis pontatlanság között nem érdemes tízszer annyit számolnunk.

Azt feltételezve, hogy az Apple a 2013 és 2023 közötti visszavásárlási programjában a 10 milliárd 735 millió darab részvényt minden egyes évben az adott év átlagárán vette vissza (valószínűleg ennél jobb árak mellett tette ezt a vállalat felgyorsítva a programot a tőkepiaci turbulenciák alatt), 531 milliárd dolláros összeget kapunk. Ez 49,42 dolláros átlagárnak felel meg, szemben az aktuális 188,08 dolláros árfolyammal.

Amennyiben egyáltalán nem történt volna meg semmilyen buyback, akkor most kalkuláljunk azzal, hogy megmaradt volna a 2012 végi 26,5 milliárd darabos részvényszám, viszont az 531 milliárd dollárnyi elköltött pénz is készpénztöbbletként lenne az Apple birtokában. Erre éves átlagos 2 százalékos hozamot számolva ma 575 milliárd dollárral több pénze lenne az Apple-nek. Ezt adjuk hozzá a jelenlegi 2958 milliárd dolláros piaci kapitalizációhoz, amivel a visszavásárlásokkal nem operáló Apple jelenlegi hipotetikus piaci kapitalizációja 3533 milliárd dollár lenne.

De ez a 3533 milliárd dollár 26 milliárd 522 millió darab részvényre oszlana el, ami 133,21 dolláros részvényárfolyamot jelentene. Azaz egy részvény 54 dollárral és 87 centtel érne kevesebbet, mint amennyit ma ér a 2958 milliárdos tőkeértékű, de csak 15 milliárd 787 millió darab részvénnyel bíró vállalat. Ez az 54 dollár és 87 cent a bő tízéves sajátrészvény-visszavásárlási program részvényesi értéket növelő hatása papíronként. A közel 16 milliárd részvényre vetítve ez 866 milliárd dollár.

Kicsit sarkítottan nézve a dolgot, mai értéken ekkora ötlet volt, ami elhangzott a Carl Icahn által Tim Cook részére adott 2013 októberi manhattani vacsorán.

Ennél a 866 milliárd dolláros összegnél csak öt részvénytársaság ér többet jelenleg az amerikai tőzsdéken. A Tesla (855 milliárd dolláros aktuális tőkeérték) pedig szinte pontosan ennyit ér ma…

(A cikk először a Portfolio.hu oldalán jelent meg 2023. július 13-án. Megjegyzés: Az aktuális számokhoz a 2023. július 11-i tőzsdei záróár került felhasználásra. Borítókép: Alchemist, forrás: Nijboer)

Jelen blogbejegyzés a szerző magánvéleményét tükrözi, amely nem feltétlenül egyezik a Concorde Csoport hivatalos álláspontjával.